Kórházak adóssága – összefoglalás és kérdések

Az egészségügyi intézmények adóssága, amit maguk előtt görgetnek 69 milliárd Ft volt szeptember végén. A finanszírozás sajátosságaiból adódóan ez az összeg az év vége felé biztosan növekedni fog. A legrégebbi adósságok rendezésére a kormány az E-Alap céltartalékából (14 milliárd Ft) 11,8 milliárd Ft-al támogatta meg a kórházakat már augusztusban, amelynek 75%-át adósságrendezésre, 25%-át a működési feltételeik javítására fordíthatták.

Többször elhangzott, hogy tabula rasa-t kellene teremteni, azaz megszabadulni az összes adósságtól egyszerre, és akkor lehetne építkezni. Az adósságok kezelését (átvállalását) a mostani álláspont szerint a GYEMSZI átszervezése után alakuló ÁEEK (Állami Egészségügyi Ellátóközpont) veszi át. Több összeg is elhangzott, hogy mennyi pénzből valósulhatna ez meg. Az államtitkár a hét elején (november 10) egy interjúban azt mondta, hogy adósság konszolidálására 60 milliárd Ft áll rendelkezésre, amely nem az E-Alapot terheli.

Hogy ez elég lesz-e, ez a kérdés, illetve, hogy hogyan tervezik a megvalósítást. A beszállítók tartanak attól, hogy a hiányzó összeget nekik kell állniuk, kamatelengedés, vagy akár tőkeelengedés formájában is. Lehetséges, hogy félelmeik nem alaptalanok, hiszen az államtitkár ugyanebben az interjúban azt mondta: „..minden beszállító hosszú távon szeretne szállítani, és vannak lehetőségek arra, hogy kölcsönös előnyök mentén dolgozzunk. Nem célszerű beszállítói oldalról sem fenyegetőzni, tisztességes, teljes körű megoldásra törekszünk. A tárgyalásba bevonjuk a gazdasági tárca szakembereit is, így a kormány folyamatosan képben lesz a szükséges forrás nagyságáról” (medicalonline, 2014. november 11.)

Tehát a kérdések: lesz-e adósság nullázás, ha lesz, képes lesz-e az állam a teljes összeget állni, ha nem, kinek kell állni a hiányzó összeget, újra fog-e termelődni az adósság, vagy ez átszervezéssel megoldható, mi kellene ahhoz, hogy ne keletkezzen adósság (miért nem fizetnek/tudnak fizetni az egészségügyi intézmények), most hogy állami kézben vannak az intézmények, lesz-e változás és még néhány ilyen apróság érdekelne. Vélemény?

Egy gondolat a “Kórházak adóssága – összefoglalás és kérdések

  1. Feltett kérdésekre reagálva:
    Lehet és kell adósság nullázás de kezdődik az újratermelődés.Azt kell belátni hogy minden intézmény más.Az “egykaptafás” módszer nem vezet eredményre.Az az elképzelés jó hogy területi vezető intézményeket jelölnek ki és ide tartozik a területen működő többi intézmény.Így pontosan meg lehet határozni az intézmények szakfeladatait.Ha ez meg van hozzá lehet rendelni a szakszemélyzetet.Nagy előnye hogy aterületen működő technikák átvilágításával eszköz átcsoportosításokat lehet végrehajtani.A központosított beszerzést az energia és gyógyszer területen érdemes volt megcsinálni illetve ahol még nem történt meg végre kell hajtani.Az orvostechnika területén meg kell hagyni a mozgásteret a vezető intézményeknek és a végrehajtást kell ellenőrizni, számonkérve az ellátásban bekövetkezett pozitív netán negatív változást.Negatív változás esetén szigorú elszámoltatást kell kezdeményezni.Az egésségügy egy bonyolult, összetett üzem aminek számos a köztudatban igazából be nem épült költsége van.Betegbiztonság, technikai biztonság, vagyon biztonság és közbiztonság.Az épületek, technikák állagmegóvása ezek üzemeltetése.A betegellátás mellett ezek is nagy költségekkel járnak.Vissza kell állítani a szakma presztizsét és tudomásul kel venni hogy az ágazat nem csak orvosból és szakszemélyzetből áll.A paramedikális személyzet nélkül magában a rendszer működésképtelen.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*