A táppénzen töltött napok száma az átlagember számára nem túl izgalmas dolog (bár fontos statisztikai adat), én is csak átfutottam az erről szóló cikket. Megütötte a szememet azonban egy mondat, amelyről azt gondoltam, csak az újságíró túlbuzgóságáról lehet szó. De azután utánanéztem és kiderült nem az újságíró, maga a KSH írta le a következő mondatot:
„Ugyanakkor a táppénz igénybevételét csökkentő tényező lehet természetesen a magyar lakosság általános egészségi állapotának javulása is, amire többek között a várható élettartam növekedésén túl az emberek szubjektív egészségérzetének figyelembevételével számított egészségben eltöltött életévek számának emelkedéséből lehet következtetni” KSH: Táppénz, 2005-2013
A cikk apropója, hogy minden újság, minden év elején lehozza, x%-al csökkent a táppénzt igénybe vevők száma és a táppénzre kifizetett összeg, annak ellenére, hogy nő a foglalkoztatás (propaganda)
Jelen cikk (metropol) teljesen korrekten, adatokkal és érvekkel alátámasztva hozza a számokat, hogy a táppénzen levők napi átlagos száma 102 ezerről 54 ezerre, közel a felére esett vissza és a kifizetések és a táppénzes napok száma is jelentősen csökkent. Még az okok is kézenfekvőek, az emberek félnek, hogy elveszítik a munkájukat, ezért betegen is bejárnak dolgozni, a megváltozott szabályozás miatt nem éri meg táppénzre menni, inkább szabadságra, ha mindenképp otthon kell maradni, illetve nem megoldott a helyettesítés (ugye egyre többen dolgozunk, nem is értem, miért lehet ez gond…). Szóval mindezek után érdekes az odaszúrt félmondat a javuló egészségi állapotunkról.
Ha tudományosan akarunk gondolkodni, akkor az emberek egészségi állapota négy tényező befolyásolja:
- Az egyén biológiai adottsága: genetikai tulajdonságok, nem, kor, hajlam stb.
- Az egyén életmódja: táplálkozási és mozgási szokások, alkohol fogyasztás, dohányzás stb.
- Környezeti tényezők:
- természeti környezet (levegő, víz, talajszennyezés, zaj, hulladék)
- társadalmi környezet (kultúra, szociális feltételek)
- gazdasági feltételek (munkanélküliség, gazdasági válság, egy főre jutó jövedelem stb.)
- Az egészségügyi ellátás rendszere: az egészségügy feltételei, szűrővizsgálatok, oltások stb.
Természetesen tudományosan a KSH fenti következtetését úgy lehetne cáfolni, hogy megnézzük minden egyes pontnak a mutatóit (pontonként 10-15 db minimum) és azok alapján vonunk le következtetést, hogy javult-e az egészségi állapot.
De hagyjuk a tudományt. Használjuk a józan eszünket. Ahhoz, hogy táppénzre menjünk, el kell menni a háziorvoshoz. Ha megnézzük a háziorvoshoz fordulás adatait (csak a felnőtt praxisok) és figyelembe vesszük, hogy Magyarország lakossága minden évben egy közepes város lakosságszámával csökken, akkor akár más következtetésre is juthatunk.
Háziorvoshoz fordulás számai és helyszínei | 2010 | 2011 | 2012 |
(fő) | (fő) | (fő) | |
Rendelőben | 54 404 087 | 54 819 495 | 55 096 832 |
Lakáson | 2 897 542 | 2 694 691 | 2 505 514 |
Összesen | 57 301 629 | 57 514 186 | 57 602 346 |
Növekedés az előző évhez képest | 212 557 | 88 160 | |
A népesség száma, január 1.a | 10 014 324 | 9 985 722 | 9 931 925 |
lakosság csökkenés | 16 651 | 28 602 | 53 797 |
Forrás: Fekete Tibor: Az egészség, az egészségügy négy éve 2010-1013; KSH; GYEMSZI
Ha ugyanazokat a számokat más adatsorral vetjük össze, akár másféle következtetést is levonhatunk. Távol álljon tőlem, hogy bíráljam a KSH szakembereit (esetleg csipkelődök 😉 )
Én nem vagyok statisztikus és epidemiológiai szakember sem, csak arra szerettem volna felhívni a figyelmet, hogy gondolkozzunk el mindig a leírt adatok és az abból levont következtetések összefüggésén, ne fogadjunk el minden „szánkba adott” tényt. Főleg, ha nem is kapunk meg minden adatot…